Post by Conor Mearhfell on Mar 16, 2010 13:40:11 GMT -5
Név: Neveriand
Égtáj: Nyugat, Észak-Nyugat
Uralkodó neve: Conor Mearhfell, sarja a Mearhfell Ház-nak
Faj: Ember
Államforma: Királyság
Állam rendszer: Neveriand legelső embere a király aki Grivenholm-ban a Tölgy Csarnokban székel. Miután az ország elég nagy területen fekszik és szétszórt települések alkotják kell a megfelelő szervezettség az állami adminisztráció fenntartásához és a király akaratának érvényre juttatásához. A nagyobb falvakban és városokban a királyi helyőrség kapitánya ( hadi ) és az elöljáró ( gazdasági ) képviseli a királyi hatalmat. A következő nagyobb tisztségek vannak Neveriandban:
Kincstárnok: A befolyt adókat és javakat ellenőrzi, melyet az írnokok lejegyeznek és a tekercseket raktározzák.
Jószágmester: Az élőállat állományt felügyeli.
Főlovászmester: Az egyik legfontosabb pozíció, a királyi hírnököket felügyeli és irányítja, ő közvetíti a király akaratát.
Aranysarlós druida: A király tanácsadója és " varázsügyi " felelőse.
Főépítőmester: A királyi építkezéseket irányítja.
ezenkívül még vannak más fontos tisztségek, de a Király minden döntést felülbírálhat és ő maga a hadsereg parancsnoka is.
Országleírás: Neveriandban több tucat város és több száz kisebb nagyobb falu található, ezek általában hosszú gerendaházakból álló települések cölöpkerítéssel, relatíve védett helyeken kialakítva. Öt jelentősebb erősség azonban mindenképpen részletesebb említést érdemel ezek a következők:
Neveriand térképe kb. ( KATT rá )
kepfeltoltes.hu/100316/Neveriand_t_rk_p_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Grivenholm: Az ország legfontosabb helye, hisz itt van a király trónja és székhelye. Neveriand középső dombos fennsíkján egy kiemelkedő természetes hegyre épült a vár, amelynek közepén áll a Tölgy Csarnok. Maga a csarnok erős gerendafákból épült és közepén egy élő hatalmas Tölgyfa van, melynek lombja a Csarnok teteje fölé magasodik, ezt az ország népe szentként tiszteli és az Arany Sarlós Druida maga ápolja. A magaslaton rendíthetetlen kővár áll, amelynek belső udvarán erős fából készült lakóházak vannak az udvartartásnak és a katonáknak ezenkívül a fal belső töveiben raktárak és istállók. A hegyben melyre épült, van pár kivájt járat és helyiség ( pl. a királyi kincses kamra és fontos tekercsek elhelyezésére való helyiség is ilyen sziklakamrában van ) valamint a felbecsülhetetlen természetes víztározók, amik biztosítják, hogy ha ostrom alá vennék az erősséget ki tudjon tartani. A magaslatról messze belátni a fennsíkot és körülötte tavak, erdők és dombok fekszenek. Mintha csak királyi székhelynek teremtették volna ezt a helyet.
Az Őr Hegy, melyre Grivenholm épült.
Tóváros: Neveriand nyugati határainál a tavas erdős vidékeken épült fel Tóváros, mely egy fából, tóra épült város. Az alábbi kép jól mutatja hogyan mutat. Ez biztonságot nyújt a városnak, akik halászatból és kereskedelemből élnek, a folyókon délre és északra is tudnak hajózni és közvetítő kereskedelmet folytatni. A tavak és az erdők ellátják a népet építőanyaggal és élelemmel is. A városban messze földön híresen bánnak a harci fejszékkel.
Tóváros
Lámpásrév: Az ország déli részei mocsaras és lápos vidékek, itt fekszik Lámpás Rév, mely az Erit-hum folyam legkeresettebb rév átkelője. Ez a város is fából épült védett helyen, megközelíteni csak egyes őrzött hidakon lehet, vezető nélkül veszélyes erre járni a becsapós ingoványos lápokon sokan vesztek már oda. A várost könnyen megismerni lámpásairól ugyanis abból igen sok van kiakasztva köszönhetően annak, hogy ezeken a vidékeken gyakori a köd, ebből ered neve is.
Északfok: Az Erit-hum torkolatánál fekszik a város, melynek igen forgalmas kikötőjébe érkeznek az északi áruk és innen kelnek útra a Neveriandban termelt javak. Fontos fekvése miatt Neveriand északi területeinek központja és kiemelkedő erőssége, falai kőből vannak, több északi rablónép vagy törzs akarta már felprédálni ezért kellett így megerősíteni. Ettől nem messze keletre pedig a Pöröly erőd ( Ez kb. úgy néz ki, mint a dán Hammershus erőd ( google) persze még fénykorában, keress rá ha érdekel ) áll, ami az észak – keleti hegyekből érkező támadásokat hivatott kivédeni.
Fűzesvég: Az Öreg Erdőben anno egy egyszerű menedékhelyből alakult ki a Fűzesvégnek nevezett erősség. Egy régi, de nagy kő monostor, harangtoronnyal volt az alap melyben egy szerzetes rend fogadta az utazókat és rászorulókat, hogy segítségükre legyen. Később még bővítették ezt az épületet melyből monumentális apátság lett, a király miután felismerte, hogy védelmet kell nyújtania azoknak az alattvalóinak melyek a keleti végeken élnek, ezt az apátságot körülvetette falakkal és erős bástyákkal. Elég nagy alapterülete van, látszik, hogy nem erődnek épült, a belső udvaron zöldséges kertek, gyümölcsfák és egész nagy tér, sőt még egy kisebb tó is van. Veszély esetén félreverik a harangokat és a környező falvakból az emberek mind idejönnek, míg el nem múlik a vész. Fűzesvéget erős helyőrség is védi, kétségtelenül a keleti országrész központja.
Előtörténet: A Mearhfell-ek kb. 350 éve érkeztek erre a vidékre, a klán északról érkezett, a régi lakhelyüket el kellett hagyniuk a szaporodó ork támadások miatt. További indok volt, hogy szétesett a korábban erős klán szövetség melyet több más északi klánnal együtt alkotott a Mearhfell. Az út hosszú volt és nehéz és ugyan vad tájakra érkeztek, de legalább az ork támadások abbamaradtak. Akkoriban Alveric Mearhfell volt a klán vezére aki meglátva az Őr hegynek nevezett magaslatot ( amelyen ma Grivenholm áll ), rögtön tudta, hogy ide építi fel székhelyét. Az építkezéseket a déd vagy ükunokája fejezte be, melynek végén a vidék legerősebb vára lett. A hegyen állt egy erős és magas tölgyfa is, melyet a klánnal tartó druida szent helynek nyilvánított és megfogadván javaslatát e köré építették fel a Királyi Csarnokot és ennek tövében áll a trón. Közben az erős központ vonzotta a környék népeit, egyre több és több falú hódolt be és kérte Grivenholm védelmét , nyugaton megalapították Tóvárost, melyet úgy mondják Alveric öccse épített. A déli részek termékeny földjeit kihasználták és az Erit-Hum-ig tolták ki a Királyság határait, a járhatatlan lápok közé utakat, hidakat építettek és az ingoványok veszélyeit a maguk védelmére használták. A keleti erdőkből kiűzték a gonosz lényeket mely dicső tett Karling Mearhfell-t illeti aki azonban egy vadászbalesetben pár évre rá meghalt. Közben a klán teljesen szétesett felhígult a csatlakozott népektől és már egy stabil királyság képét kezdte mutatni. Egy feljegyzés szerint az alapítás 342 évvel ezelőtt történt mikor a klán vénjei és vezetői körülülték az Őr hegyen a Tölgyet és megtanácskozták, hogy itt telepszenek le. Rá 150 évvel körülbelül, újabb vész fenyegetett északról, az orkok maguk előtt üldöztek egyes északi klánokat, akik a védelemért cserébe csatlakoztak a Mearhfell-ek vezette Királysághoz. Az ork seregek elűzték földjeikről az északon élőket és már mélyen behatoltak a Királyság területére mikor Harandil Mearhfell a Kürt Napjának nevezett napon egy hatalmas csatában szétszórta az ork hordákat és lekaszaboltatta a gonosz teremtményeket. Ezután Harandil megerősítette a Királyságot, ekkortól lesz Neveriand a neve mely ősi nyelvükön „ örök föld” –et jelent, északon megépítette a Pöröly erődöt, megszervezte a Királyi Hadsereget mely egységes felszerelést kapott, még életében egy Arany Sárkányt hímeztetett Neveriand zászlóira unokaöccse Ezrik emlékére, aki a Nyugati hegyekben győzött le egy sárkányt amely már régóta félelemben tartotta a határ lakosságát, Ezrik kísérete odaveszett és maga is belehalt sérüléseibe. Egy arany korona és egy arany sárkány fehér alapon lett Neveriand királyságának címere. Harandil unokája megtisztította az Öreg Erdőt, mely egy-két évtizedig egyes rablóbandák területévé vált, de végül a neveriandiak kiűzték őket a határon túlra.
A Tölgy Csarnok kapui.
Hadsereg: Neveriandnak jól szervezett hadserege van, mely tartalmaz egységes királyi, de speciális területre jellemző egységeket is.
Királyi:
Királyi Gyalogosok ( A királyi őrség tagjai, csak ők vannak fehér címeres szerelésben )
Királyi Gyalogos: Sodronyinggel felszerelt gyalogosok egész testes pajzzsal,sisakkal, lándzsával és karddal vagy egyesek hosszú harci fejszével.
Királyi Lovas / Lovag: Sodronyinggel felszerelt lovasok egész testes pajzzsal,sisakkal, lándzsával és karddal.
Királyi Íjász: Sodronyinggel felszerelt íjászok, íjjal és nyilakkal, valamint rövid karddal.
Territoriális:
Erdei harcosok: Tóváros és a nyugati erdőkből érkezett harcos emberek, akik két illetve egy kezes harci fejszékkel indulnak csatába, fegyvereiket könnyen és gyorsan forgatják, használják védekezésre és támadásra egyaránt. Általában páncéling van rajtuk és rajta szőrme, sisakot ritkán használnak.
Lápi Lándzsások: A déli lápos területeken az emberek jól bánnak a lándzsával és csáklyával, a révész ezt használja fegyverként, de ezzel lökik a tutajt is, jól jön a hosszú lándzsa, ha egy társnak kell nyújtani , aki beleesett a lélekvesztőbe, de kiváló fegyver a hatalmas mocsári trollok ellen is, akik ellen kardokkal nem sok esélyük lenne. Ezek hosszú 3,5 – 4 méteres lándzsák, fémheggyel a tetejükön. A lándzsások nem viselnek max bőrpáncélt.
Erdei íjászok: Leginkább az Öreg Erdőben jellemző kiváló íjászok akik könnyű mozgásúak, jól rejtőzködnek és akár a fákra is könnyen felmásznak. Általában íj, nyíl és rövidkard a felszerelésük és egy köpeny amin csuklya van.
Varázsképes egységek:
Neveriandon csak a druidák varázshasználók, ezek között vannak akiknek kizárólag alakváltó képességük van és csak egy fajta állattá tudnak válni, igaz abból egy nagyon erős egyeddé, pl. aki medvévé tud, az egy átlagosnál nagyobb medvévé változik, de ez vonatkozik a sasra, farkasra stb-re is. Vannak azonban olyan druidák is, akik a természet erőit tudják felhasználni, uralják a növényeket, enteket hívnak elő, de ezek ritkák és még ritkábban bocsátkoznak harcba.
Égtáj: Nyugat, Észak-Nyugat
Uralkodó neve: Conor Mearhfell, sarja a Mearhfell Ház-nak
Faj: Ember
Államforma: Királyság
Állam rendszer: Neveriand legelső embere a király aki Grivenholm-ban a Tölgy Csarnokban székel. Miután az ország elég nagy területen fekszik és szétszórt települések alkotják kell a megfelelő szervezettség az állami adminisztráció fenntartásához és a király akaratának érvényre juttatásához. A nagyobb falvakban és városokban a királyi helyőrség kapitánya ( hadi ) és az elöljáró ( gazdasági ) képviseli a királyi hatalmat. A következő nagyobb tisztségek vannak Neveriandban:
Kincstárnok: A befolyt adókat és javakat ellenőrzi, melyet az írnokok lejegyeznek és a tekercseket raktározzák.
Jószágmester: Az élőállat állományt felügyeli.
Főlovászmester: Az egyik legfontosabb pozíció, a királyi hírnököket felügyeli és irányítja, ő közvetíti a király akaratát.
Aranysarlós druida: A király tanácsadója és " varázsügyi " felelőse.
Főépítőmester: A királyi építkezéseket irányítja.
ezenkívül még vannak más fontos tisztségek, de a Király minden döntést felülbírálhat és ő maga a hadsereg parancsnoka is.
Országleírás: Neveriandban több tucat város és több száz kisebb nagyobb falu található, ezek általában hosszú gerendaházakból álló települések cölöpkerítéssel, relatíve védett helyeken kialakítva. Öt jelentősebb erősség azonban mindenképpen részletesebb említést érdemel ezek a következők:
Neveriand térképe kb. ( KATT rá )
kepfeltoltes.hu/100316/Neveriand_t_rk_p_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Grivenholm: Az ország legfontosabb helye, hisz itt van a király trónja és székhelye. Neveriand középső dombos fennsíkján egy kiemelkedő természetes hegyre épült a vár, amelynek közepén áll a Tölgy Csarnok. Maga a csarnok erős gerendafákból épült és közepén egy élő hatalmas Tölgyfa van, melynek lombja a Csarnok teteje fölé magasodik, ezt az ország népe szentként tiszteli és az Arany Sarlós Druida maga ápolja. A magaslaton rendíthetetlen kővár áll, amelynek belső udvarán erős fából készült lakóházak vannak az udvartartásnak és a katonáknak ezenkívül a fal belső töveiben raktárak és istállók. A hegyben melyre épült, van pár kivájt járat és helyiség ( pl. a királyi kincses kamra és fontos tekercsek elhelyezésére való helyiség is ilyen sziklakamrában van ) valamint a felbecsülhetetlen természetes víztározók, amik biztosítják, hogy ha ostrom alá vennék az erősséget ki tudjon tartani. A magaslatról messze belátni a fennsíkot és körülötte tavak, erdők és dombok fekszenek. Mintha csak királyi székhelynek teremtették volna ezt a helyet.
Az Őr Hegy, melyre Grivenholm épült.
Tóváros: Neveriand nyugati határainál a tavas erdős vidékeken épült fel Tóváros, mely egy fából, tóra épült város. Az alábbi kép jól mutatja hogyan mutat. Ez biztonságot nyújt a városnak, akik halászatból és kereskedelemből élnek, a folyókon délre és északra is tudnak hajózni és közvetítő kereskedelmet folytatni. A tavak és az erdők ellátják a népet építőanyaggal és élelemmel is. A városban messze földön híresen bánnak a harci fejszékkel.
Tóváros
Lámpásrév: Az ország déli részei mocsaras és lápos vidékek, itt fekszik Lámpás Rév, mely az Erit-hum folyam legkeresettebb rév átkelője. Ez a város is fából épült védett helyen, megközelíteni csak egyes őrzött hidakon lehet, vezető nélkül veszélyes erre járni a becsapós ingoványos lápokon sokan vesztek már oda. A várost könnyen megismerni lámpásairól ugyanis abból igen sok van kiakasztva köszönhetően annak, hogy ezeken a vidékeken gyakori a köd, ebből ered neve is.
Északfok: Az Erit-hum torkolatánál fekszik a város, melynek igen forgalmas kikötőjébe érkeznek az északi áruk és innen kelnek útra a Neveriandban termelt javak. Fontos fekvése miatt Neveriand északi területeinek központja és kiemelkedő erőssége, falai kőből vannak, több északi rablónép vagy törzs akarta már felprédálni ezért kellett így megerősíteni. Ettől nem messze keletre pedig a Pöröly erőd ( Ez kb. úgy néz ki, mint a dán Hammershus erőd ( google) persze még fénykorában, keress rá ha érdekel ) áll, ami az észak – keleti hegyekből érkező támadásokat hivatott kivédeni.
Fűzesvég: Az Öreg Erdőben anno egy egyszerű menedékhelyből alakult ki a Fűzesvégnek nevezett erősség. Egy régi, de nagy kő monostor, harangtoronnyal volt az alap melyben egy szerzetes rend fogadta az utazókat és rászorulókat, hogy segítségükre legyen. Később még bővítették ezt az épületet melyből monumentális apátság lett, a király miután felismerte, hogy védelmet kell nyújtania azoknak az alattvalóinak melyek a keleti végeken élnek, ezt az apátságot körülvetette falakkal és erős bástyákkal. Elég nagy alapterülete van, látszik, hogy nem erődnek épült, a belső udvaron zöldséges kertek, gyümölcsfák és egész nagy tér, sőt még egy kisebb tó is van. Veszély esetén félreverik a harangokat és a környező falvakból az emberek mind idejönnek, míg el nem múlik a vész. Fűzesvéget erős helyőrség is védi, kétségtelenül a keleti országrész központja.
Előtörténet: A Mearhfell-ek kb. 350 éve érkeztek erre a vidékre, a klán északról érkezett, a régi lakhelyüket el kellett hagyniuk a szaporodó ork támadások miatt. További indok volt, hogy szétesett a korábban erős klán szövetség melyet több más északi klánnal együtt alkotott a Mearhfell. Az út hosszú volt és nehéz és ugyan vad tájakra érkeztek, de legalább az ork támadások abbamaradtak. Akkoriban Alveric Mearhfell volt a klán vezére aki meglátva az Őr hegynek nevezett magaslatot ( amelyen ma Grivenholm áll ), rögtön tudta, hogy ide építi fel székhelyét. Az építkezéseket a déd vagy ükunokája fejezte be, melynek végén a vidék legerősebb vára lett. A hegyen állt egy erős és magas tölgyfa is, melyet a klánnal tartó druida szent helynek nyilvánított és megfogadván javaslatát e köré építették fel a Királyi Csarnokot és ennek tövében áll a trón. Közben az erős központ vonzotta a környék népeit, egyre több és több falú hódolt be és kérte Grivenholm védelmét , nyugaton megalapították Tóvárost, melyet úgy mondják Alveric öccse épített. A déli részek termékeny földjeit kihasználták és az Erit-Hum-ig tolták ki a Királyság határait, a járhatatlan lápok közé utakat, hidakat építettek és az ingoványok veszélyeit a maguk védelmére használták. A keleti erdőkből kiűzték a gonosz lényeket mely dicső tett Karling Mearhfell-t illeti aki azonban egy vadászbalesetben pár évre rá meghalt. Közben a klán teljesen szétesett felhígult a csatlakozott népektől és már egy stabil királyság képét kezdte mutatni. Egy feljegyzés szerint az alapítás 342 évvel ezelőtt történt mikor a klán vénjei és vezetői körülülték az Őr hegyen a Tölgyet és megtanácskozták, hogy itt telepszenek le. Rá 150 évvel körülbelül, újabb vész fenyegetett északról, az orkok maguk előtt üldöztek egyes északi klánokat, akik a védelemért cserébe csatlakoztak a Mearhfell-ek vezette Királysághoz. Az ork seregek elűzték földjeikről az északon élőket és már mélyen behatoltak a Királyság területére mikor Harandil Mearhfell a Kürt Napjának nevezett napon egy hatalmas csatában szétszórta az ork hordákat és lekaszaboltatta a gonosz teremtményeket. Ezután Harandil megerősítette a Királyságot, ekkortól lesz Neveriand a neve mely ősi nyelvükön „ örök föld” –et jelent, északon megépítette a Pöröly erődöt, megszervezte a Királyi Hadsereget mely egységes felszerelést kapott, még életében egy Arany Sárkányt hímeztetett Neveriand zászlóira unokaöccse Ezrik emlékére, aki a Nyugati hegyekben győzött le egy sárkányt amely már régóta félelemben tartotta a határ lakosságát, Ezrik kísérete odaveszett és maga is belehalt sérüléseibe. Egy arany korona és egy arany sárkány fehér alapon lett Neveriand királyságának címere. Harandil unokája megtisztította az Öreg Erdőt, mely egy-két évtizedig egyes rablóbandák területévé vált, de végül a neveriandiak kiűzték őket a határon túlra.
A Tölgy Csarnok kapui.
Hadsereg: Neveriandnak jól szervezett hadserege van, mely tartalmaz egységes királyi, de speciális területre jellemző egységeket is.
Királyi:
Királyi Gyalogosok ( A királyi őrség tagjai, csak ők vannak fehér címeres szerelésben )
Királyi Gyalogos: Sodronyinggel felszerelt gyalogosok egész testes pajzzsal,sisakkal, lándzsával és karddal vagy egyesek hosszú harci fejszével.
Királyi Lovas / Lovag: Sodronyinggel felszerelt lovasok egész testes pajzzsal,sisakkal, lándzsával és karddal.
Királyi Íjász: Sodronyinggel felszerelt íjászok, íjjal és nyilakkal, valamint rövid karddal.
Territoriális:
Erdei harcosok: Tóváros és a nyugati erdőkből érkezett harcos emberek, akik két illetve egy kezes harci fejszékkel indulnak csatába, fegyvereiket könnyen és gyorsan forgatják, használják védekezésre és támadásra egyaránt. Általában páncéling van rajtuk és rajta szőrme, sisakot ritkán használnak.
Lápi Lándzsások: A déli lápos területeken az emberek jól bánnak a lándzsával és csáklyával, a révész ezt használja fegyverként, de ezzel lökik a tutajt is, jól jön a hosszú lándzsa, ha egy társnak kell nyújtani , aki beleesett a lélekvesztőbe, de kiváló fegyver a hatalmas mocsári trollok ellen is, akik ellen kardokkal nem sok esélyük lenne. Ezek hosszú 3,5 – 4 méteres lándzsák, fémheggyel a tetejükön. A lándzsások nem viselnek max bőrpáncélt.
Erdei íjászok: Leginkább az Öreg Erdőben jellemző kiváló íjászok akik könnyű mozgásúak, jól rejtőzködnek és akár a fákra is könnyen felmásznak. Általában íj, nyíl és rövidkard a felszerelésük és egy köpeny amin csuklya van.
Varázsképes egységek:
Neveriandon csak a druidák varázshasználók, ezek között vannak akiknek kizárólag alakváltó képességük van és csak egy fajta állattá tudnak válni, igaz abból egy nagyon erős egyeddé, pl. aki medvévé tud, az egy átlagosnál nagyobb medvévé változik, de ez vonatkozik a sasra, farkasra stb-re is. Vannak azonban olyan druidák is, akik a természet erőit tudják felhasználni, uralják a növényeket, enteket hívnak elő, de ezek ritkák és még ritkábban bocsátkoznak harcba.