Post by levedi on Mar 25, 2010 18:46:09 GMT -5
Név: Talizmán - szigetek
Égtáj: Nyugat, Észak-nyugat
Uralkodó neve: Levedi, a Löwey - házból
Faj: emberek és különféle fajok
Államforma: szigeti szövetség
Államrendszer: a szigetek élén a király áll, ki Ingula, a legnagyobb szigetek ura. A többi sziget vezetõi fõtanácsadói tisztséget töltenek be a királyi udvarban, a saját szigetükön õk az urak. A király tanácsadói a varázslók, melyekbõl három van: a talizmánkészítõ, a sárkányosok oktatója, és az udvari varázsló.
A király tanács a fõsziget központjában Jönköpingben székel. A különbözõ szigetek központjai: Bediwa szigetének Elõvéd, Uszonyi – szigeteknek Tengervére. A Nigula – szigeteknek nincs központjuk, mert közigazgatásilag Bediwa szigetéhez tartoznak, habár egy kinevezett vezetõje van, ki a tngeri védelmi pozíciókat látja el.
Országleírás: A Talizmán – szigetek, mint neve is mutatja több szigetbõl áll. Legnagyobb az Ingula, melyen 10 város és rengeteg falu található.
Jönköping: a szigetek központja, és a szigetek legnagyobb városa is egyben. Itt található a Sárkány torony, mely a király és az udvari varázsló székhelye. A vár igen jó helyre épült, hiszen itt folyik össze az Arwué és a Kirywe, melyek a város körüli várárokban folynak. A várost északról délnyugatról és délkeletrõl magas hegyek, keletrõl pedig magas dombok határolják.A városban futnak össze a sziget kereskedelmi útvonalai, hiszen itt vezet a Norfalostba vezetõ szárazföldi utak. A falon három kapu található, egy nyugaton, egy északkeleten és egy délen engedi be a kereskedõket, vándorokat. A városnak a fõbb iparcikkei a terméskõ és a hal, de a nagy folyam miatt jelentõs a rozstermelés is, amit azonban a város nagyrészt föl is él.
Norfalost: a szigetek legnagyobb kikötõje, és egyben a második legnagyobb város is. A város a Netira tölcsértokolatában épült, és délrõl védi a fõvárost: Jönköpinget. A városnak kemény falai vannak, melyet még a Netira is körbeölel. A falat csak egy kapu szakítja meg, mely a hajókhoz és hídhoz vezet, így biztosítva a tengeren és szárazföldön kereskedni vágyóknak a lehetõséget a város elhagyására. A városból csak egy szárazföldi út vezet északnak Jönköping felé. A tengeri útvonalak megkerülik a Bediwa szigetet, és amennyiben még árujukat bõvíteni akarják a kereskedõk, akkor kikötnek Szigetvégén vagy Elõvéden. A város fõbb iparcikkei közé tartozik a hal és a nyugatra fekvõ kis mocsárból az agyag.
Fenyõhát: az északi fegyveseken túl, egy nagy öbölben fekszik fenyõhát, a hajógyártás központja. A hajókat a környezõ vidék fenyõfáiból nyerik, melyet egy különleges módszerrel kiszárítanak, majd egy keverékkel bevonnak, és a keverék a gyantával egyesülve egy kitûnõ vízlepergetõ védõréteget képez. Fenyõháton a következõ hajókat gyártják:
Mivel a Talizmán – szigetek csak tengerrõl és levegõbõl közelítketõk meg, ezért fontos, hogy a Talizmán – szigeteknek erõs flottájuk legyen. Habár itt gyártják a hajókat, nagy részük nem itt dokkol, amint végeztek nagyobb mennyiséggel, elviszik õket déli vizek felé, vagy Uppsala kikötõjébe. Fenyõhátnak a méz, erdei gyümölcsök és a fa tartozik fontos iparcikkei közé. Fenyõhátat nem fedik kõfalak, csak egyszerû cölöpök védik a várost.
Szigetvége: a második legnagyobb kikötõ, forgalma csak kicsivel marad le Norfalostétól. Egykor, mikor még a szigeten csak városállamok mûködtek, Norfalost gyarmatvárosa volt, ahogy Elõvéd is. Céljük Norfalost megvédése volt a tengerrõl, hiszen csak errõl lehetett megközelíteni. Azonban Jönköping sorra egyesítette a sziget városait, és azoknak gyarmatait, így megnyílt a lehetõség Szigetvégének a fejlõdésre, melyre kitûnõen megvan a lehetõsége, hiszen itt vezetnek el a dny-ra és ny-ra a fontos tengeri útvonalak, és itt találkozik a bányavárai útvonal is a tengerrel, melyrõl a fontos vas jön. Szigetvége iparcikkei közé a fontos tölgyfa tartozik, ami a partmenti hegység lábánál nõ. Ebbõl a fából készül a szigeten a legerõsebb flotta, mely itt horgonyzik. Jaj, annak aki ártó szándékkal jön!
A Sárkány-hegység déli lejtõin gyümölcsöket termesztenek, mely Uppsala kikötõ felé veszi az irányt. Az erdõkben jelentõs mennyiségû mézet is gyûjtenek. Nagyon vastag kõfalai vannak, melyet a közeli hegység köveibõl épültek.
Uppsala: A Talizmán – szigetek legészakibb városáról van szó, nem messze esik az Iljon deltatokolatától. Errefelé már igencsak hideg az idõ, érezteti az északi fekvés a hatását. Uppsala is fontos kereskedelmi város, innen indul az ény-ra és ék-re tartó tengeri kereskedelmi útvonal. Ide érkeznek Szigetvégébõl a gyümölcsök és itt pakolják hajóra a Tósíkágon termelt rozsot is.
Uppsala flottája nem nagyon jelentõs, azonban mégsem elhanyagolható. Fenyõvégbõl érkeznek is a hajók, melyeket a város keleti felén horgonyoztatnak le, közel a folyó deltatorkolatához.
Bányavára: a városállamok korában ez a város volt a legfejletteb fegyverzetû, és csak Sárkányhegy, Jönköping, Norfalost és gyarmatai együttes ereje tudta megtörni. Azután Jönköping fennhatósága alá tartozott, egészen a szigeti szövetség kialakulásáig.
Bányavára nagyon fontos iparcikket hoz felszínre a szigeten, mely a vas. Az egyedüli bánya az egész szigeten, melynek következtében fegyverzetet is itt gyártják. Bányavára még most is rendelkezik annyi erõvel, hogy Sárkányhegyet lerohanja, és sikeresen el is foglalja, habár ezt nem fogja megtenni, mert akkor a többi város kivégezné.A várost nagyon vastag falgyûrûk veszik körül, a sziget legeslegjobban fallal övezett városa, mert fal veszi körül a bányát, a külvárost, a folyami kikötõt, a belvárost és a palotát, habár még lenne mit fallal körbevenni.
Sárkányhegy: A város fenn a hegyekben óriási magasságokban vannak, csak néhány titkos alagút vezet fel a hegytetõre. Ennek a városnak nincs különleges iparcikke, csak különlege egysége: a követketõ király.
A király kiképzését csak ebben a városban végzik, igen titkos körülmények között. A bekerülés ide igen ritka, csak a legmegbízhatóbb ember(ek) jöhet(nek) be ide.
Révfölde: fontos folyami átkelõhely az Iljon-on. Fontos iparcikkei közé tartozik a rozs, folyami hal, s hegység kis távolsága miatt a terméskövet is szállítanak. A várost közepes erõsségû kõfal veszi körül.
Mocsárhát: Mocsárföld fõvárosa. Egykor ezt a várost volt a legnehezebb elfoglalni, az õt körülvevõ mocsarak miatt, és a benne élõ lápi szívókások miatt. A város fontos iparcikke az agyag, melyet nagy mennyiségben termelnek ki. A várost csak egy vékony földfal védi, igaz, nincs is szükségük rá, mert a földön senki nem jut oda, ha a városlakók nem akarják, légi támadáshoz meg teljesen fölösleges erõs falat építeni.
Karlost: A Tóvidék egyetlen városa. Fontos útvonal halad át rajta, mely Révföldét köti össze Uppsalával. Fontos iparcikke a tavi halak, és az óriási mennyiségû rozs.
Bediwa és a Nigula – szigetek: ezek a szigetek védelmi pozíciót töltenek be. Õrhelyekrõl figyelik a tengert, és ha ellenséges hajóhad közeledik, riadóztatják a flottát. A szigeteken sok kis falu van, és csak egy nagyváros: Elõvéd.
Elõvéd: Bediwa szigetén fekszik, az egykori norfalost-i gyarmatváros. Igencsak fontos tengeri kereskedelmi központ, ugyanis itt futnak össze a Fenyõhátból és Norfalostból jövõ tengeri útvonalak, és innen indulnak tovább dk-nek a kereskedelmi áruk. Õszintén szólva ebben a városban minden iparcikk, megtalálható, de csak kevés rozsot, mézet, terméskövet, halat és nagyon minimális mennyiségben vasat is állítanak ki önerõbõl a piacokon. A városban tartózkodik a második legerõsebb flotta, mely csak kevéssel marad el a szigetvégei mögött, de ezt nem tölgyfából készítik, hanem a fenyõfõi hajókat vásárolja meg.
Uszonyi – szigetek: ezeken a szigeteken egy különleges egységet képeznek, melyek az uszonyosok. Az uszonyos egységeket egy kis szigeten képzik, ahol város nincs, és csak nagyon ritkán járnak oda kereskedelmi hajók. A szigeteken csak egy várso van, melynek neve: Tengervére.
Tengervére: nevét nem véletlenül kapta, mert az ellenséges hajósokra az itt alkó uszonyosok nagyon nagy veszélyt jelentenek. A város két részre tagolódik: emberlakta és uszonyosok lakta rész. A város fõbb iparcikke a rozs és a hal, de nem valami nagy kereskedelmi központ, az itt lévõ veszélyes egységek miatt. A várost vékony kõfal veszi körül.
A bevezetõ még nincs kész, a történetet és hadsereget egy-egy külön hozzászólásba fogom csinálni.
Égtáj: Nyugat, Észak-nyugat
Uralkodó neve: Levedi, a Löwey - házból
Faj: emberek és különféle fajok
Államforma: szigeti szövetség
Államrendszer: a szigetek élén a király áll, ki Ingula, a legnagyobb szigetek ura. A többi sziget vezetõi fõtanácsadói tisztséget töltenek be a királyi udvarban, a saját szigetükön õk az urak. A király tanácsadói a varázslók, melyekbõl három van: a talizmánkészítõ, a sárkányosok oktatója, és az udvari varázsló.
A király tanács a fõsziget központjában Jönköpingben székel. A különbözõ szigetek központjai: Bediwa szigetének Elõvéd, Uszonyi – szigeteknek Tengervére. A Nigula – szigeteknek nincs központjuk, mert közigazgatásilag Bediwa szigetéhez tartoznak, habár egy kinevezett vezetõje van, ki a tngeri védelmi pozíciókat látja el.
Országleírás: A Talizmán – szigetek, mint neve is mutatja több szigetbõl áll. Legnagyobb az Ingula, melyen 10 város és rengeteg falu található.
Jönköping: a szigetek központja, és a szigetek legnagyobb városa is egyben. Itt található a Sárkány torony, mely a király és az udvari varázsló székhelye. A vár igen jó helyre épült, hiszen itt folyik össze az Arwué és a Kirywe, melyek a város körüli várárokban folynak. A várost északról délnyugatról és délkeletrõl magas hegyek, keletrõl pedig magas dombok határolják.A városban futnak össze a sziget kereskedelmi útvonalai, hiszen itt vezet a Norfalostba vezetõ szárazföldi utak. A falon három kapu található, egy nyugaton, egy északkeleten és egy délen engedi be a kereskedõket, vándorokat. A városnak a fõbb iparcikkei a terméskõ és a hal, de a nagy folyam miatt jelentõs a rozstermelés is, amit azonban a város nagyrészt föl is él.
Norfalost: a szigetek legnagyobb kikötõje, és egyben a második legnagyobb város is. A város a Netira tölcsértokolatában épült, és délrõl védi a fõvárost: Jönköpinget. A városnak kemény falai vannak, melyet még a Netira is körbeölel. A falat csak egy kapu szakítja meg, mely a hajókhoz és hídhoz vezet, így biztosítva a tengeren és szárazföldön kereskedni vágyóknak a lehetõséget a város elhagyására. A városból csak egy szárazföldi út vezet északnak Jönköping felé. A tengeri útvonalak megkerülik a Bediwa szigetet, és amennyiben még árujukat bõvíteni akarják a kereskedõk, akkor kikötnek Szigetvégén vagy Elõvéden. A város fõbb iparcikkei közé tartozik a hal és a nyugatra fekvõ kis mocsárból az agyag.
Fenyõhát: az északi fegyveseken túl, egy nagy öbölben fekszik fenyõhát, a hajógyártás központja. A hajókat a környezõ vidék fenyõfáiból nyerik, melyet egy különleges módszerrel kiszárítanak, majd egy keverékkel bevonnak, és a keverék a gyantával egyesülve egy kitûnõ vízlepergetõ védõréteget képez. Fenyõháton a következõ hajókat gyártják:
Mivel a Talizmán – szigetek csak tengerrõl és levegõbõl közelítketõk meg, ezért fontos, hogy a Talizmán – szigeteknek erõs flottájuk legyen. Habár itt gyártják a hajókat, nagy részük nem itt dokkol, amint végeztek nagyobb mennyiséggel, elviszik õket déli vizek felé, vagy Uppsala kikötõjébe. Fenyõhátnak a méz, erdei gyümölcsök és a fa tartozik fontos iparcikkei közé. Fenyõhátat nem fedik kõfalak, csak egyszerû cölöpök védik a várost.
Szigetvége: a második legnagyobb kikötõ, forgalma csak kicsivel marad le Norfalostétól. Egykor, mikor még a szigeten csak városállamok mûködtek, Norfalost gyarmatvárosa volt, ahogy Elõvéd is. Céljük Norfalost megvédése volt a tengerrõl, hiszen csak errõl lehetett megközelíteni. Azonban Jönköping sorra egyesítette a sziget városait, és azoknak gyarmatait, így megnyílt a lehetõség Szigetvégének a fejlõdésre, melyre kitûnõen megvan a lehetõsége, hiszen itt vezetnek el a dny-ra és ny-ra a fontos tengeri útvonalak, és itt találkozik a bányavárai útvonal is a tengerrel, melyrõl a fontos vas jön. Szigetvége iparcikkei közé a fontos tölgyfa tartozik, ami a partmenti hegység lábánál nõ. Ebbõl a fából készül a szigeten a legerõsebb flotta, mely itt horgonyzik. Jaj, annak aki ártó szándékkal jön!
A Sárkány-hegység déli lejtõin gyümölcsöket termesztenek, mely Uppsala kikötõ felé veszi az irányt. Az erdõkben jelentõs mennyiségû mézet is gyûjtenek. Nagyon vastag kõfalai vannak, melyet a közeli hegység köveibõl épültek.
Uppsala: A Talizmán – szigetek legészakibb városáról van szó, nem messze esik az Iljon deltatokolatától. Errefelé már igencsak hideg az idõ, érezteti az északi fekvés a hatását. Uppsala is fontos kereskedelmi város, innen indul az ény-ra és ék-re tartó tengeri kereskedelmi útvonal. Ide érkeznek Szigetvégébõl a gyümölcsök és itt pakolják hajóra a Tósíkágon termelt rozsot is.
Uppsala flottája nem nagyon jelentõs, azonban mégsem elhanyagolható. Fenyõvégbõl érkeznek is a hajók, melyeket a város keleti felén horgonyoztatnak le, közel a folyó deltatorkolatához.
Bányavára: a városállamok korában ez a város volt a legfejletteb fegyverzetû, és csak Sárkányhegy, Jönköping, Norfalost és gyarmatai együttes ereje tudta megtörni. Azután Jönköping fennhatósága alá tartozott, egészen a szigeti szövetség kialakulásáig.
Bányavára nagyon fontos iparcikket hoz felszínre a szigeten, mely a vas. Az egyedüli bánya az egész szigeten, melynek következtében fegyverzetet is itt gyártják. Bányavára még most is rendelkezik annyi erõvel, hogy Sárkányhegyet lerohanja, és sikeresen el is foglalja, habár ezt nem fogja megtenni, mert akkor a többi város kivégezné.A várost nagyon vastag falgyûrûk veszik körül, a sziget legeslegjobban fallal övezett városa, mert fal veszi körül a bányát, a külvárost, a folyami kikötõt, a belvárost és a palotát, habár még lenne mit fallal körbevenni.
Sárkányhegy: A város fenn a hegyekben óriási magasságokban vannak, csak néhány titkos alagút vezet fel a hegytetõre. Ennek a városnak nincs különleges iparcikke, csak különlege egysége: a követketõ király.
A király kiképzését csak ebben a városban végzik, igen titkos körülmények között. A bekerülés ide igen ritka, csak a legmegbízhatóbb ember(ek) jöhet(nek) be ide.
Révfölde: fontos folyami átkelõhely az Iljon-on. Fontos iparcikkei közé tartozik a rozs, folyami hal, s hegység kis távolsága miatt a terméskövet is szállítanak. A várost közepes erõsségû kõfal veszi körül.
Mocsárhát: Mocsárföld fõvárosa. Egykor ezt a várost volt a legnehezebb elfoglalni, az õt körülvevõ mocsarak miatt, és a benne élõ lápi szívókások miatt. A város fontos iparcikke az agyag, melyet nagy mennyiségben termelnek ki. A várost csak egy vékony földfal védi, igaz, nincs is szükségük rá, mert a földön senki nem jut oda, ha a városlakók nem akarják, légi támadáshoz meg teljesen fölösleges erõs falat építeni.
Karlost: A Tóvidék egyetlen városa. Fontos útvonal halad át rajta, mely Révföldét köti össze Uppsalával. Fontos iparcikke a tavi halak, és az óriási mennyiségû rozs.
Bediwa és a Nigula – szigetek: ezek a szigetek védelmi pozíciót töltenek be. Õrhelyekrõl figyelik a tengert, és ha ellenséges hajóhad közeledik, riadóztatják a flottát. A szigeteken sok kis falu van, és csak egy nagyváros: Elõvéd.
Elõvéd: Bediwa szigetén fekszik, az egykori norfalost-i gyarmatváros. Igencsak fontos tengeri kereskedelmi központ, ugyanis itt futnak össze a Fenyõhátból és Norfalostból jövõ tengeri útvonalak, és innen indulnak tovább dk-nek a kereskedelmi áruk. Õszintén szólva ebben a városban minden iparcikk, megtalálható, de csak kevés rozsot, mézet, terméskövet, halat és nagyon minimális mennyiségben vasat is állítanak ki önerõbõl a piacokon. A városban tartózkodik a második legerõsebb flotta, mely csak kevéssel marad el a szigetvégei mögött, de ezt nem tölgyfából készítik, hanem a fenyõfõi hajókat vásárolja meg.
Uszonyi – szigetek: ezeken a szigeteken egy különleges egységet képeznek, melyek az uszonyosok. Az uszonyos egységeket egy kis szigeten képzik, ahol város nincs, és csak nagyon ritkán járnak oda kereskedelmi hajók. A szigeteken csak egy várso van, melynek neve: Tengervére.
Tengervére: nevét nem véletlenül kapta, mert az ellenséges hajósokra az itt alkó uszonyosok nagyon nagy veszélyt jelentenek. A város két részre tagolódik: emberlakta és uszonyosok lakta rész. A város fõbb iparcikke a rozs és a hal, de nem valami nagy kereskedelmi központ, az itt lévõ veszélyes egységek miatt. A várost vékony kõfal veszi körül.
A bevezetõ még nincs kész, a történetet és hadsereget egy-egy külön hozzászólásba fogom csinálni.